Kezdő pergető horgászként nagyon sok dilemmával szembesülünk. Pergetéssel kapcsolatos információk után kutatva a neten, hamar kialakul az a (szerintem teljesen fals) kép, hogy a horgászat sikeressége leginkább azon múlik, milyen felszereléssel és csalival próbálunk halat fogni.
Talán az is közrejátszik abban, hogy erről a témáról sokkal kevesebb hasznos információ elérhető mint a csalikról, felszerelésről, hogy a nehezen felderített helyeket a horgászok nagy becsben tartják és féltve őrzik a titkot, hogy hol is van a hal. Számomra kezdőként először ez nagyon furcsa volt de hamar beláttam, hogy ez nem az irigységről hanem a halak és a természet védelméről szól. Aztán nagyon megtetszett az a gondolat is amit sokan meg szeretnének spórolni idő hiányában, hogy a halak viselkedését minél mélyebben megismerve magam induljak el, derítsem fel és találjam meg azokat a haltartó helyeket ahol aztán megpróbálhatom becserkészni a ragadozókat.
Számomra a horgászás mint időtöltés, sőt szenvedély leginkább a természetben úgy eltöltött időről szól, hogy közben én is töltődöm, tanulok, jól érzem magam. Ebbe történetesen tökéletesen illeszkedik az, hogy egy hátizsákkal és egy pecabottal járom az ártéri erdőt, derítem fel a lehetséges haltartó helyeket a Dunán, aminek a partján lakom. 11 éve élek itt és sokkal több gyönyörű helyet ismertem meg a lakóhelyem pár km-es környezetében az alatt a 3 hónap alatt amióta elkezdtem pergetni és keresni a halakat mit előtte 11 év alatt összesen. A természet szépsége mindig lenyűgöz és ha még halat is sikerül néha fogni akkor az már csak hab a tortán.
Na de hol is keressük akkor a halakat? Mi alapján tudjuk megismerni azokat a helyeket ahol érdemes megpróbálni pergetni? Honnan tudjuk, hogy meddig érdemes ott próbálkozni és mikor kell továbbállni? Erről szól a HOLAHAL? első epizódja, amit tavaly decemberben forgattunk és amiben a Dunán, balinokra vadászunk.
Sokat tanultam ebből a forgatásból és azóta is próbálom alkalmazni a tanultakat de épp a minap gondoltam rá, hogy nem jutott eszembe visszamenni ugyanoda és megpróbálni annyi balint fogni mint amennyi Viktornak sikerült. Valahogy jobban érdekel az új helyek felderítése, nagyon szeretem úgy járni az ártéri erdőt, hogy a lábnyomokon látom, vaddisznókon és őzeken kívül én vagyok az egyetlen ember aki arra jár.
Találtam is pár remek helyet de olyanokat is, amikre ráillett minden amit Viktor a haltartó helyekről mondott, mégsem találtam ott halat.
Itt van például az a holtág-szerű öböl, amit időközben egy árhullám feltöltött vízzel és mivel szinte áll benne a víz, úgy gondoltam, hogy hemzsegni fog a halaktól, mégsem találtam benne halat, vajon miért? Mekkora hely kell a halaknak, hogy bejussanak egy ilyen holtágba?
- Mi készteti a ragadozókat helyváltoztatásra, egy áradás esetén a télen mélyebb vízeket lakó ragadozók ott maradnak ahol korábban voltak vagy átmennek olyan helyekre amik az áradásban mélyebbé váltak?
- Mekkora területet járnak be ilyenkor télen a halak, mennyire maradnak ugyanazon a helyen ahol vermelnek?
- A tél nyilván egy speciális időszak a vermelés miatt, tavasszal mennyire más helyeken találhatóak a ragadozók és ez évszakonként változik vagy ívás utántól őszig viszonylag állandó?
- Mennyire kell vigyáznunk avval ha találunk egy jó helyet télen, hogy ne riasszuk el a halakat? Mennyit kell ott horgászni ahhoz, hogy már ne ítéljék biztonságosnak és esetleg továbbálljanak?
- Mennyire változtatják a helyüket például különböző napszakokban egy napon belül, vannak tipikus reggeli, nappali, esti helyeik?
Ezek a kérdések foglalkoztatnak pár hónap halkeresés után és abban a szerencsés helyzetben vagyunk kedves olvasó, hogy hamarosan jön a HOLAHAL? feketeöves pergetője, Kecskés Viktor és remélem meg is válaszolja ezeket a kérdéseket.
Jó cserkészést, halkeresést mindenkinek, ha felmerülnek Benned hasonló kérdések, tedd fel őket akár itt akár a videó alatt a Youtube-on kommentben!
No comments.